Engelbert Humperdinck: Königskinder (Királyi gyermekek, korábbi cím: Királyfi és királylány) Bevezető a magyar fordítás elé

Ezt a csodálatosan szép, megrázó operát az egyetlen piacon levő (vagy már nem levő, mert elfogyott) DVD-ről ismertem meg, melyet a zürichi operaházban vettek fel 2010-ben Jonas Kaufmann, Isabel Rey, Oliver Widmer és Liana Nikiteanu főszereplésével Ingo Metzmacher vezényletével.
A mű annyira megkapott, hogy lefordítottam a teljes librettót, remélvén, hogy talán a magyar operarajongók is felfigyelnek rá.
A mű mese és mégsem mese, mert nagyon is a mi világunkról szól, ahol a nyers anyagi érdek uralkodik. Ahol az emberek vágynak ugyan a szépségre és tisztaságra, de amikor ott van az orruk előtt, nem ismerik fel, mert nem abban a sztereotipikus formában jelentkezik, amihez hozzászoktak, így annak pusztulás a sorsa.
A történet szimbolikus jellegét erősíti, hogy bár a karakterek jól megformáltak, nincs igazi nevük, csak a foglalkozásuk alapján vannak jelölve: Királyfi, Libapásztorlány, Boszorkány, Vándorzenész stb.
A mű zenéje Wagner-hatást mutat, bár anyaga némileg eklektikus - a legmagasabb rendű, igen szép, hangulatfestő részek és megkapó dallamok váltakoznak egyszerű gyermekdalokkal, sőt utcazenét idéző fordulatokkal - de ezek vélhetőleg mind a jellemzés szolgálatában állnak.
A rendezés (Jens-Daniel Herzog munkája) modernizált, de alapvetően elfogadható, bár semmit sem tart meg Humperdinck nagyon alapos, sokszor talán túlzottan aprólékos részletekbe menő rendezői utasításaiból. Sőt helyenként kimondottan szellemes: a boszorkány marihuánát termel, a Hella városi kocsma McDonald's-ot idéz, stb.
A fordításról:
Az eredeti szöveg végig versben van, ezt nem követtem. Egyrészt mert versbe szedni túl nagy munka lett volna, másrészt meg a vers visszaadása időnként elég nagy kompromisszumot követel a tartalom rovására. Valamelyes versszerűségre csak a gyermekdalok esetében törekedtem. A többit inkább "stilizált nyersfordítás"-nak mondanám. Ugyanis a szórenddel, a szóválasztással mégiscsak törekedtem némi költői hatásra, bár egyébként (remélve, hogy a nyelveket valamelyest ismerőknek segítek ezzel) igyekeztem a szószerintiségtől minél kevésbé eltérni. Csak ott változtattam, ahol magyarul nagyon suta lett volna a szó szerinti fordítás.

Mivel a fordítás terjedelme valószínűleg meghaladja a blogban használható terjedelmet (legalábbis nem sikerült feltöltenem), ha érdekel, kérd itt vagy a Facebookon, és e-mail-ben elküldöm.